A nemet mondás szükségességéről és hogyanjáról sokat hallani. Általában arról van szó ilyenkor, hogyan mondjunk másoknak nemet, akik olyan feladatokat akarnak ránk bízni, amelyekre nincs időnk vagy kedvünk. De még ennél is sokkal nehezebb nemet mondani saját magunknak – különösen akkor, ha csak időhiány miatt kényszerülünk választásra olyan tevékenységek között, amelyeket szeretünk.

Mégis van olyan helyzet, amikor ez a jó megoldás. Munkában sikeres embereknél, különösen akkor, ha valaki emberekkel dolgozik és egész személyiségét beleteszi a munkájába, előfordulhat, hogy jönnek és jönnek az új feladatok, kihívások, amelyeknek akár örülni is lehet(ne), de a test elkezd tiltakozni, fárad, tüneteket produkál és a végén a munka minősége sem az igazi már. Lelkész vagyok, úgyhogy testközelből ismerem a helyzetet. Ha valaki jól dolgozik, észrevétlenül jönnek a feladatok és a személyes teherbírás határán túllépve elkezdenek nyomasztani. Ilyenkor érdemes megállni, venni egy nagy levegőt és tudatosítani a helyzetet.

Ha pszichodráma csoportba jársz, akkor ezzel lehet játszani: felrakni minden feladatot egyenként, elhelyezni magadhoz képest a térben: milyen messze van tőled, mennyi erődet veszi igénybe. Mit ad neked és mit követel cserébe? Ki bízta rád és milyen titkos elvárása van veled szemben? Milyen szakciókat hallasz lelki füleiddel, ha nem csinálod meg?

Egy ilyen beszélő szobor felállításából akár hosszú játék is lehet, amelyben közel kerülhetsz például ahhoz, miért jó neked erőn felül vállalni, vagy segíthet a meglévő feladatokat fontossági sorrendbe rakni, netán meglátni, melyik iránt lelkesedsz leginkább és melyiket csinálod csak a presztízs vagy egyéb külső okok miatt. Megérezheted, hogyan súlyozz, és azt is, hogy mire tudsz és akarsz nemet mondani.

Ha nem jársz drámára, akkor papírral, ceruzával a kézben is elkezdheted a feladataid ritkítását – bár ekkor nehezebb a fejed mellett a szíved és lelkesedésed is behívni a zsűri szerepébe. Ekkor is elhívhatod az összes feladatod egy képzeletbeli castingra, hogy egyszer együtt lásd őket és megérezheted, melyekkel tudod elképzelni, hogy a jövőben is együtt dolgozz. Sok jó jelentkező közül választhatod a legjobbakat – ez nehéz, de te a legjobb csapatot szeretnéd magad köré gyűjteni, nem igaz?

Ha elriaszt, hogy nemet mondj olyan feladatokra, amelyeket szeretsz, gondolj rá úgy, mint a kertész a sárgarépa gondozására. A répát is ki kel egyelni, ritkítani, mert több magot vet el az ember, mint amennyi répa kényelmesen elfér az ágyásban. Amikor elkezdenek nőni, ki kell húzni néhányat, hogy a bennmaradóknak legyen elég hely a fejlődésre. Pont így van a feladatokkal is. Eleinte több dologba is belekezdesz, mert még nem látszik pontosan, mi fog igazán lelkesíteni, minek lesz pozitív fogadtatása a klienseid, vásárlóid, célközönséged között. Amikor viszont ez elkezd kirajzolódni, akkor el kell búcsúzni a sok remek ötlet, projekt közül azoktól, amelyek nem annyira jöttek be – hogy cserébe több energia és idő maradjon a többire. Ilyenkor a búcsú talán kevésbé fáj, mert a hangsúly azon lehet, amit cserébe kapsz te és azok, akikért dolgozol: minőségi munkát, minőségi odafigyelést és végső soron a kiegyensúlyozottságod hatására életminőséget.

Mire mondasz ma nemet, hogy legyen hely az igenednek?