Tenném is meg nem is: szerepkonfliktusok

Legutóbb írtam, hogy március 25-én szombaton Bécsben magyar nyelvű pszichodráma workshop lesz. Itt elsősorban az életben betöltött szerepeinkről fogunk együtt játszani, ami tulajdonképpen a moreno-i pszichodráma szíve közepe. Moreno azt tanította, hogy fejlődésünk során különböző szerepeket sajátítunk el, kezdve a testi szerepektől (evő, alvó, emésztő) a felnőtt szerepeken át (barát, anya, apa, vásárló, dolgozó, kolléga, szomszéd, hobbikertész, stb) az úgynevezett transzcendens szerepekig. Bizonyos szerepeink pont annyira fejlettek, hogy az minket jól szolgál, mások alulfejlettek, megint mások pedig túlfejlettek. Ha például egy férfi a munkahelyén belead apait-anyait, de hazaérve fejben félreteszi a munkát, leviszi a gyerekeket a játszótérre és önfeledten játszanak együtt, akkor azt mondhatjuk, hogy mind a dolgozó, mind az apai szerepei pont jól fejlettek. Mindkettőt meg tudja élni akkor és ott, amikor szükséges, valamint le is tudja kapcsolni, aminek épp nincs itt az ideje. Ha a játszótéren is az e-mailjeit nézegetné, akkor azt mondhatnánk, hogy az apai szerepében még fejlődésre lenne szüksége, a dolgozó szerepe pedig inkább túlfejlett. Ha a munkahelyén elmélázva ötpercenként a gyerekére gondolna, akkor azt mondanánk, hogy az apai szerepe túlfejlett, a dolgozó szerepe pedig alulfejlett. Kivétel talán csak az lehetne, ha a gyereke épp most született vagy otthon van 40 fokos lázzal.

Szerepkonfliktus tehát ott alakul ki, ahol kellene valamit csinálnunk, valahogy kellene működnünk valahogy, de nem sikerül, mert egy másik szerepünk mást kívánna tőlünk, mert egy másik szerep előretolakodik. Mivel felnőttként majdnem mindenkinek több színtéren is helyt kell állni, ezért a szerepkonfliktusok borítékolva vannak: dolgozó anyaként egyszerre kellene mindkét kliens, a gyerek és a munkahely elvárásainak is megfelelni. Vagy munkahelyi összefüggésben sokan panaszkodnak például orvosok, tanárok, hogy szívesen végeznék a munkájuk lényegét, de a legtöbb idő az adminisztrálással megy el. Ekkor az elhívatott, lelkes tanár vagy a lelkiismeretes, embereken segíteni akaró orvos szerepe kerül konfliktusba a szabályoknak megfelelni akaró munkavállaló szerepével. 

Ha végiggondolod a napod, te is sokféle szerepet fellistázhatsz, amiket nap mint nap játszol. Én is írtam egy ilyen listát az én szerepeimről, bár a felsorolás korántsem teljes. Milyen szerepeiddel vagy kibékülve? Mely szerepeiddel kapcsolatban van benned rossz érzés - mert úgy érzed, nem vagy eléggé jó bennük vagy igazából nem is akarod játszani ezt a szerepet? 

Lehet, hogy te is profitálnál belőle - és a veled együtt élők -, hogy egy napot csak a szerepeidnek szánj. Játékos, dramatikus módszerekkel egészen új szögből láthatsz rá saját magara és az életben játszott szerepeidre és még az is lehet, hogy észreveszed, hol lenne jó másképp csinálni. A dráma ereje pedig belülről mozgat meg és segít abban, hogy amit szeretnél, valóban meg is csináld. Ha van kedved kipróbálni, várunk március 25-én Bécsben tartandó workshopunkon, amelyre a fonokapcsolat@gmail.com  illetve a david.zs.adel@gmail.com e-mailcímen tudsz jelentkezni.